Dr.Ruszin-Szendi Romulusz írása
Fiktív katonák, valós pénzek – súlyos korrupció árnyékolja be a honvédelmi toborzást?

Egy toborzási sikersztori vége?...Dr.Ruszin-Szendi Romulusz írása
Fiktív katonák, valós pénzek – súlyos korrupció árnyékolja be a honvédelmi toborzást?

Egy toborzási sikersztori vége?

Miközben a kormányzati kommunikáció hónapok óta diadalmasan hirdeti az önkéntes területvédelmi tartalékos rendszer „sikeres megerősítését”, a felszín alatt olyan ügy bontakozik ki, ami nemcsak a honvédség vezetésének szakmai hitelességét, de a minisztérium politikai és erkölcsi felelősségét is kérdésessé teszi.

Egy nemrég napvilágot látott sajtóértesülés, valamint egy kiszivárgott levél tartalma szerint a Magyar Honvédség tartalékos egységeinél súlyos visszaélések történhettek, amelyek során:
mintegy 700 fiktív tartalékos került felvételre papíron, a rendszer hajléktalan emberek adataival élt vissza, az ő nevükben több százmillió forintnyi felszerelési és juttatási pénzt utaltak ki – de nem nekik, hanem feltehetően a bizonyos parancsnoki köröknek.

A hallgatás fala

A Honvédelmi Minisztérium mindeddig nem adott ki hivatalos közleményt az ügy kapcsán, noha több forrás szerint már eljárás indult a Szegedi Regionális Nyomozó Ügyészségen. A titkolózás annál is aggasztóbb, mert:
az eset a katonai szolgálat intézményi integritását kérdőjelezi meg, ha igazak az állítások, rendszerszintű ellenőrzési hiányosságok és szervezett visszaélés sejlik fel.

Mindez egy olyan időszakban történik, amikor a kormány a haza védelmét nemcsak fegyverrel, hanem ideológiai eszközként is zászlóra tűzte. Mi történik azonban akkor, ha a nemzet védelmére szervezett struktúrák maguk válnak a közbizalom elárulóivá?

Politikai, jogi, erkölcsi felelősség – kinek a vállán?

A kérdések sokasodnak, de a válaszok elmaradnak:

Ki hagyta jóvá a papíralapú felvételeket?

Ki utalta ki a juttatásokat, és milyen ellenőrzés alapján?

Tudott-e erről a honvédelmi miniszter vagy esetleg az ő megrendelésére történt mindez?

Miért nincs eddig egyetlen hivatalos megnyilvánulás sem az ügyben?

A jelenlegi ismeretek alapján nem beszélhetünk egyedi kilengésről vagy túlterhelt adminisztrációról. Ha a fiktív toborzások szándékosak voltak, akkor tudatosan működtetett pénzcsapok lehettek a Honvédelmi Minisztérium égisze alatt.

A becsület ára

A legmegrázóbb mégsem a pénz. Hanem az, hogy ezzel a visszaéléssel bemocskolják azoknak a szolgálatát, akik valóban a hazáért álltak be a honvédség kötelékébe. Akik hónapokat töltöttek kiképzéseken, akik fizikai és szellemi áldozatot hoztak, mert hittek valamiben.

A hazaszeretet nem lehet üzleti modell. A katonai becsület nem eladható, nem lehet statisztikai trükk, és nem lehet pártkasszát tömő fantomprogram.

Követelem:

A teljes belső vizsgálat nyilvánosságát.

A korrupcióban érintett személyek nevesítését és felelősségre vonását.

A miniszteri szintű politikai következmények vállalását.

Az önkéntes tartalékos rendszer teljes felülvizsgálatát.

Ha a honvédelmi vezetés valóban komolyan gondolja a nemzet szolgálatának eszményét, akkor ez most az utolsó alkalom, hogy ne a hallgatással, hanem a nyilvános felelősségvállalással írják tovább a történetet.

A cikk a nyilvánosság erejében hisz. Ha te is úgy érzed, hogy a katonai becsület többet érdemel, oszd meg, és hallasd a hangodat! Mutass többet