Amikor az író Michael Blake elküldte a kéziratát barátjának, **Kevin Costner**nek, az majdnem ki sem nyitotta.
Blake évek óta dolgozott egy...Amikor az író Michael Blake elküldte a kéziratát barátjának, **Kevin Costner**nek, az majdnem ki sem nyitotta.
Blake évek óta dolgozott egy történeten, amely a régi Vadnyugaton játszódott. Egy uniós hadsereghez tartozó hadnagyról szólt, akit egy távoli határvidéki erődbe vezényelnek. Ott találkozik a lakota néppel – és lassan minden megváltozik benne, amit addig a világról hitt.
A történet eredetileg forgatókönyvként született.
De Hollywoodban senki sem akarta leforgatni.
A stúdiók szerint túl hosszú volt.
Túl szokatlan.
Túl kockázatos.
Ekkor adott Costner egy tanácsot a barátjának:
„Írd meg regényként. Néha könnyebb eladni egy könyvet, mint egy forgatókönyvet.”
Blake megfogadta.
Nappal egy kínai étteremben mosogatott Arizonában.
Éjszaka írt.
A kéziratot majdnem harminc kiadó utasította vissza, mire végül egy kis kiadó vállalta a megjelentetését 1988-ban.
A könyv címe ez volt:
Dances with Wolves.
Amikor Costner elolvasta, azonnal tudta:
ebből filmnek kell készülnie.
Megvette a jogokat.
Nemcsak azért, hogy ő játssza a főszerepet.
Ő maga akarta rendezni is – annak ellenére, hogy addig soha életében nem rendezett filmet.
Hollywood szerint ez őrültség volt.
A terv ugyanis a következőket tartalmazta:
egy háromórás western
lakota nyelvű párbeszédek felirattal
forgatás az amerikai Nagy-síkságokon
több száz ló
több ezer bölény
hónapokig tartó kültéri forgatás
A stúdiók tele voltak kételyekkel.
Az egyik azt kérte, vágják ki a polgárháborús nyitójelenetet.
A másik szerint túl hosszú a film.
Egy harmadik a szereplőgárdát kritizálta.
Costner több híres rendezővel is beszélt.
Mind ugyanazt mondta:
„Ezt a filmet így nem lehet megcsinálni.”
Costner végül egyszerű döntést hozott.
Ha mindenki szerint lehetetlen…
akkor ő maga fogja megcsinálni.
A projekt végül az **Orion Pictures**hez került, de a pénz továbbra is gondot jelentett.
A finanszírozáshoz a producerek országonként adták el a nemzetközi forgalmazási jogokat.
A költségvetést 15 millió dollárban határozták meg.
Egy ekkora produkcióhoz ez nagyon kevés volt.
A forgatás 1989 nyarán kezdődött South Dakota államban.
A forgatás méretei elképesztőek voltak:
3500 bölény
300 ló
2 farkas
42 szekér
36 tipí
több mint 500 statiszta
130 fős stáb
Costner naponta akár 16 órát dolgozott.
Este pedig a következő nap forgatási tervét készítette el.
Még azt is megtanulta, hogyan kell nyereg nélkül lovagolni.
A híres bölényvadász-jelenet forgatásán – amely három hétig tartott és hét kamerával vették fel – Costner leesett a lóról, és majdnem súlyosan megsérült a háta.
De a forgatás folytatódott.
Közben a költségvetés egyre nőtt.
Amikor már nem volt honnan pénzt szerezni, Costner kockázatos döntést hozott:
hárommillió dollárt tett bele a saját pénzéből.
Hollywoodban sokan kinevették.
A film gúnynevet kapott:
„Kevin’s Gate”
Utaltak vele a hírhedt westernre, Heaven's Gate, amely évekkel korábban majdnem tönkretette a műfajt.
Sokan azt gondolták, hogy Costner karrierje itt véget ér.
Az eredeti terv 60 forgatási nap volt.
Végül 108 napig tartott.
Costner nem volt hajlandó elsietni a jeleneteket.
Megvárta a megfelelő fényt.
Megvárta a tökéletes pillanatot az állatokkal.
Megvárta, amíg a jelenet igazinak érződik.
A vágás során személyesen ellenőrizte a film minden változatát.
A végleges film három órás lett.
Létezett egy majdnem négyórás rendezői változat is.
A film, Dances with Wolves, 1990. október 19-én mutatkozott be Washington, D.C.-ben.
Először jöttek a lelkes kritikák.
Aztán jött a közönség.
Végül pedig jöttek a számok.
A film 424 millió dollárt hozott világszerte, és az Orion Pictures történetének legnagyobb sikere lett.
Az 63rd Academy Awards díjátadón 12 jelölést kapott.
Ebből 7 Oscar-díjat nyert, köztük:
Legjobb film
Legjobb rendező
Costner, aki saját pénzét is kockára tette, körülbelül 40 millió dollárt keresett a filmen.
A lakota nemzet még tiszteletbeli tagjává is fogadta.
Ami egykor egy történet volt, amit senki sem akart,
az a modern western egyik legfontosabb filmjévé vált.
Egy háromórás film.
Lakota nyelven.
Egy olyan ember rendezésében, aki addig még soha nem rendezett.
Az a film, amelynek tönkre kellett volna tennie a karrierjét.
Néha, amikor valaki azt mondja:
„Ez lehetetlen.”
Nem a valóságot írja le.
Csak a saját határait. 🎬✨
Mutass többet
